A hőszivattyúknál alapvetően a teljesítmény tényező (COP), ami megadja, milyen hatékonysággal képes üzemelni a berendezés. Ez a tényező üzemelés közben a rendszerparaméterek függvényében szinte folyamatosan változik. Ezért ezen értéket csak úgy érdemes figyelembe venni, ha nem egy pillanatnyi értéket, hanem időszakra vonatkozó átlagértéket ismerünk.
Az általunk kínált Nordic típusú hőszivattyú fûtési üzemmódban az időszakra vonatkozó átlagos energiahatékonysági tényezője: COP = 4,2-4,3.

Azaz egységnyi villamos energiával 4,2-4,3 egységnyi hőenergia termelhető. Hûtési üzemmódban ez az érték COP = 8-9, azaz egységnyi villamos energiával átlagosan 8-9 egységnyi hőenergia vonható el az épületből! Ki kell hangsúlyozni, hogy az elvont hőenergiát elsődlegesen a használati melegvíz felfûtésére használja a rendszer, szemben a hagyományos klímaberendezésekkel, melyek ventilátor segítségével a szabadba termelik.

Jelenleg a következő megtakarítás érhető el:

Egy modern gázkazán éves hatásfoka 90%, a hőszivattyú teljesítménytényezője 420%.
Könnyen kiszámítható, hogy 100 kWh hőenergia előállításához szükséges energiaköltség tekintetében a két rendszert összevetve (gáz, illetve elektromos energia) mintegy 30% a megtakarítás a hőszivattyús rendszer javára.
Ezt a megtakarítást tovább növeli, hogy a hőszivattyú lényegesen kevesebb karbantartást igényel, mint egy kazános rendszer. Megjegyzendő, hogy régebbi típusú kazánok éves átlagos hatásfoka 70% körüli, ebben az esetben az energia-megtakarítás kb. 45%-ra nő. 

Mint említettük, hûtési üzemmódban a "Nordic" hőszivattyúnak átlagosan 8-as értékû az energiahatékonysági tényezője, míg a split klímáké kb. 3-as. Figyelembe véve a jelenlegi energia(hordozó) árakat a két rendszer üzemeltetési költségét összevetve kiszámítható, hogy kb. 60%-os megtakarítás érhető el a hőszivattyús rendszerrel. Újra említve a fentiekben már vázoltakat ­- a hőszivattyús rendszer az elvont hőt elsődlegesen a használati melegvíz előállítására használja - csak az ún. fölösleges hőt vezeti vissza a talajba. Ennek értelmében nyáron „ingyen” állít elő melegvizet.

Összességében - a fûtési és hûtési szezont figyelembe véve - éves szinten mintegy 40-45%-os megtakarítás érhető el nagy valószínûséggel.

Igen kedvező talajszerkezeti adottságok és körülmények esetén ez meghaladhatja az 50-55%-ot is.